Amikor a tokány nem is tokány, ám Andi mokány és nem hagyja magát... juszt se!

Hullafáradtan tapodtam az aszfaltot hazafelé, a gyomrom nagyot kordult; eszembe juttatta, hogy hazaérvén még nem lehet gyors tus után hátast dobni és pihizni, mert enni, enni, enni, enni, enni kell, kell,kell, kell, tik-tak-tik-tak...ketyeg a szemem az éhségtől, lekoppan a fejem a placcra, ha nem falok valamit hamarost.

                                         (illusztráció, nem saját kajaszelfi)

Pipusz-projekt, avagy írni, írni, írni kell

Pipusz története évekkel ezelőtt, egészen pontosan öt évvel ezelőtt született.
Akkor úgy tizenpár ezer karaktert véstem róla a PC-memóriába, majd úgy is maradt, tetszhalott állapotban megbújva a fájlok között, ám nagyon is élénk életet élve a buksimban.
Aztán pár héttel ezelőtt feltámadt és a mai 9097 karakterrel együtt 117063 karakterré terebélyesedett.

(A fotó csak illusztráció, nem Betűfaló)